Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat

Köszöntöm a honlap látogatóit a 2019. október 28-án újonnan megalakult Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat 5 tagú képviselő testülete nevében:

Farkas Pálné – elnök
Töttős Gábor – elnökhelyettes
Häfner Adél – képviselő
Mikola Péterné – képviselő
Cziráki Zoltán – képviselő

Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk a városban élő német nemzetiség érdekeinek képviseletét, fennmaradásának és identitásának megőrzését. Munkánkkal igyekszünk elődeink nyomdokain haladni alkalmazkodva az új idők kihívásához. Fontosnak tartjuk a német anyanyelv, a német nemzetiségi hagyományok és kultúra értékeinek megőrzését és továbbadását. Az általunk fenntartott intézmény, nevezetesen a Wunderland Kindergarten és a nemzetiségi oktatást–nevelést végző intézmények munkájának segítésére törekszünk. Hangsúlyt fektetünk a célkitűzések összehangolására, a város fiataljai és az idősebb generáció közötti kapcsolat hiteles ápolására. Az értékek megőrzése, a fiatalok motiválása, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása szerepel céljaink között, annak érdekében, hogy még aktívabb közösséggé formálja a városban élő németséget. Ebben a jövőben az intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, magánemberek együttműködésére is számítunk. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával tevékenyen együttműködve, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk, egy jól működő, élhető város megvalósítása érdekében.

Farkas Pálné
SzNNÖ elnöke

Tisztelt Honlaplátogató!

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében sok szeretettel üdvözlöm. Engedje meg, hogy néhány sorral bemutassam városunkat és a szekszárdi németséget.

Szekszárd Tolna megye központja, a „Schwäbische Türkei” egyik fontos városa. A város „Alisca” néven már a római korban lakott volt, fejlett pannon kultúrával.

A mi őseink a török uralom után beinduló telepítések során a 18. században jelentek meg nagy számban ezen a vidéken és rendkívül sokat tettek az akkor elvadult, lakatlan vidék termővé változtatásában és a térség felvirágoztatásában. A szekszárdi németek sokat tettek a város híressé váló borászatáért, nevüket külön utcanév, a „német utca” őrizte. A városi élet – főleg a 19. század végén, 20. század elején érvényesülő – asszimilációs hatásai ellenére sok német családnév utal viselőinek német eredetére, egyfajta márkanévként az elődök szorgos kitartó munkájára, teremtő erejére.

A 20. századi asszimilációs folyamatok következtében, majd a II. világháború után Szekszárd német nemzetiségű lakossága összetételében és identitásában is jelentősen változott. Az elmagyarosodott városi németség mellé a háború után a környékbeli falvakból elűzött és Szekszárdon menedéket találó családok érkeztek. Ez kezdetben illegalitást, később megtűrtséget, majd befogadottságot jelentett még a rendszer­változás előtti időszakban is. A német nemzetiségi kultúra már ebben a korban, az akkor adott lehetőségek mellett is utat tört magának. Az első illegális – még rendőrileg üldözött – svábbálok után kórus, klub, fúvós zenekar, majd az ország most is egyetlen német színháza jött létre, természetesen a diktatúra szigorának lanyhulása és a civil kurázsi erősödésének köszönhetően. A rendszerváltozás előtti „talaj-előkészítésnek” köszönhetően egész Tolna megyében, és természetesen vezető módon, Szekszárdon is gomba módra jöttek létre és növekedtek az egyesületek, kulturális csoportok.

1990-ben megalakult és bejegyzésre került a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület. Az egyesület az akkori lehetőségek mellett – melyek igen csak szerények voltak –, nagy vállalkozásba kezdett. 1991-ben először – nagy sikerrel – rendezte meg a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált, melyet aztán 2011-ig összesen 21 alkalommal „ismételtünk” meg. Mindez már a rendszerváltozás utáni Szekszárd szerves történelmévé vált.

Egyesületünk rendezte meg házigazdaként 1992 őszén, Tengelicen az ún. „sváb Lakitelket”, a német nemzetiségi egyesületek első országos találkozóját, ahol kimondtuk, hogy egyesületi bázisra épülő önkormányzati rendszerre van szükségünk. Az önkormányzatok az eszköz, cél a kulturális autonómia. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény után 1994-ben Szekszárdon is megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat.

Tevékenységeink:

Első határozataink egyike volt, hogy tiszteletdíj helyett, – ill. annak virtuális összegéből – kulturális alapot hozunk létre és ebből támogatjuk rendszeresen többek között az Ifjú Szív táncegyüttest, a Szekszárdi Kamarazenekart, a város ifjúsági és felnőtt fúvószenekarát, a Mondschein Kórust. A városi német nemzetiségi kulturális tevékenység megerősödése után – tapasztalva az előrehaladott anyanyelv-vesztést – önkormányzatunk egyre fontosabb feladatának érezte, hogy lépéseket tegyen az anyanyelvoktatás és -védelem területén. E célt szolgálta – 2005 júliusában – az akkori „3. sz. Óvoda Kindergarten” fenntartásának német kisebbségi önkormányzati átvétele. Az óvodát ma már „Wunderland”-ként ismeri a város. Az egyik legnagyobb és legkeresettebb gyermekintézménnyé vált 11 csoporttal, 260 gyermekkel.

Az intézmény-átvétellel önkormányzatunk a „partvonal széléről való bekiabálás” pozíciójából a „felelősség-pályára” került, a könnyű „egyet nem érteni, vétót mondani” helyzetből a „hogyan oldjuk meg” feladatok kerültek előtérbe. A nemzetiségi törvény akkori, és most is hatályos előírásai szerint az intézmény tulajdonosa – és ebből következően a tulajdonosi felelősséggel felruházottja – Szekszárd Megyei Jogú Város, míg a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormány­zat feladatát csupán a fenntartás, üzemeltetés jelentette volna. Ezt mi akkor sem gondoltuk és most sem gondoljuk így.

- A kezdeti műszaki üzemzavarokat saját pályázati erőből elhárítottuk.
- Németországi kapcsolatainknak köszönhetően 2008-ban létrehoztuk a Bautzenland-projektet.
- 2009/10-ben egy németországi magánalapítvány (a Hermann-Niermann Közhasznú Alapítvány) támogatásával sikeres uniós pályázatot nyújtottunk be, és Szekszárd Megyei Jogú Város támogatásával energetikai felújítást végeztünk, jelentős energia-megtakarítást elérve.
- Az előző megtakarításokból, ill. egy újabb sikeres pályázatból már 100%-ban saját erőből felújítottuk az óvoda elhasznált, bűzös és egészségtelen csatorna­rendszerét 2011-ben.
- Az elmúlt év nyarán teraszokat, udvari játékokat, napfénytetőket cseréltünk önerőből.

Szekszárd, 2015. január

Dr. Józan-Jilling Mihály
Elnök - 2014-2019
Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat