Rólunk

Csoportkép / Gruppenbild
Tisztelt Honlaplátogató!

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében sok szeretettel üdvözlöm. Engedje meg, hogy néhány sorral bemutassam városunkat és a szekszárdi németséget.
Szekszárd Tolna megye központja, a „Schwäbische Türkei” egyik fontos városa. A város „Alisca” néven már a római korban lakott volt, fejlett pannon kultúrával.
Térkép / Karte
A mi őseink a török uralom után beinduló telepítések során a 18. században jelentek meg nagy számban ezen a vidéken és rendkívül sokat tettek az akkor elvadult, lakatlan vidék termővé változtatásában és a térség felvirágoztatásában. A szekszárdi németek sokat tettek a város híressé váló borászatáért, nevüket külön utcanév, a „német utca” őrizte. A városi élet – főleg a 19. század végén, 20. század elején érvényesülő – asszimilációs hatásai ellenére sok német családnév utal viselőinek német eredetére, egyfajta márkanévként az elődök szorgos kitartó munkájára, teremtő erejére.
A 20. századi asszimilációs folyamatok következtében, majd a II. világháború után Szekszárd német nemzetiségű lakossága összetételében és identitásában is jelentősen változott. Az elmagyarosodott városi németség mellé a háború után a környékbeli falvakból elűzött és Szekszárdon menedéket találó családok érkeztek. Ez kezdetben illegalitást, később megtűrtséget, majd befogadottságot jelentett még a rendszerváltozás előtti időszakban is. A német nemzetiségi kultúra már ebben a korban, az akkor adott lehetőségek mellett is utat tört magának. Az első illegális – még rendőrileg üldözött – svábbálok után kórus, klub, fúvós zenekar, majd az ország most is egyetlen német színháza jött létre, természetesen a diktatúra szigorának lanyhulása és a civil kurázsi erősödésének köszönhetően. A rendszerváltozás előtti „talaj-előkészítésnek” köszönhetően egész Tolna megyében, és természetesen vezető módon, Szekszárdon is gomba módra jöttek létre és növekedtek az egyesületek, kulturális csoportok.
1990-ben megalakult és bejegyzésre került a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület. Az egyesület az akkori lehetőségek mellett – melyek igen csak szerények voltak –, nagy vállalkozásba kezdett. 1991-ben először – nagy sikerrel – rendezte meg a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált, melyet aztán 2011-ig összesen 21 alkalommal „ismételtünk” meg. Mindez már a rendszerváltozás utáni Szekszárd szerves történelmévé vált.
Egyesületünk rendezte meg házigazdaként 1992 őszén, Tengelicen az ún. „sváb Lakitelket”, a német nemzetiségi egyesületek első országos találkozóját, ahol kimondtuk, hogy egyesületi bázisra épülő önkormányzati rendszerre van szükségünk. Az önkormányzatok az eszköz, cél a kulturális autonómia. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény után 1994-ben Szekszárdon is megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat.

Képviselők

Doktor Józan-Jilling Mihály

Dr. Józan-Jilling Mihály

elnök

Farkas Pálné

Farkas Pálné

elnök-helyettes

Heinek Ottó

Heinek Ottó

Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke

Töttős Gábor

Töttős Gábor

Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület elnöke

Tevékenységeink

Első határozataink egyike volt, hogy tiszteletdíj helyett, – ill. annak virtuális összegéből – kulturális alapot hozunk létre és ebből támogatjuk rendszeresen többek között az Ifjú Szív táncegyüttest, a Szekszárdi Kamarazenekart, a város ifjúsági és felnőtt fúvószenekarát, a Mondschein Kórust. A városi német nemzetiségi kulturális tevékenység megerősödése után – tapasztalva az előrehaladott anyanyelv-vesztést – önkormányzatunk egyre fontosabb feladatának érezte, hogy lépéseket tegyen az anyanyelvoktatás és -védelem területén. E célt szolgálta – 2005 júliusában – az akkori „3. sz. Óvoda Kindergarten” fenntartásának német kisebbségi önkormányzati átvétele. Az óvodát ma már „Wunderland”-ként ismeri a város. Az egyik legnagyobb és legkeresettebb gyermekintézménnyé vált 11 csoporttal, 260 gyermekkel.
Az intézmény-átvétellel önkormányzatunk a „partvonal széléről való bekiabálás” pozíciójából a „felelősség-pályára” került, a könnyű „egyet nem érteni, vétót mondani” helyzetből a „hogyan oldjuk meg” feladatok kerültek előtérbe. A nemzetiségi törvény akkori, és most is hatályos előírásai szerint az intézmény tulajdonosa – és ebből következően a tulajdonosi felelősséggel felruházottja – Szekszárd Megyei Jogú Város, míg a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat feladatát csupán a fenntartás, üzemeltetés jelentette volna. Ezt mi akkor sem gondoltuk és most sem gondoljuk így.

- A kezdeti műszaki üzemzavarokat saját pályázati erőből elhárítottuk.
- Németországi kapcsolatainknak köszönhetően 2008-ban létrehoztuk a Bautzenland-projektet.
- 2009/10-ben egy németországi magánalapítvány (a Hermann-Niermann Közhasznú Alapítvány) támogatásával sikeres uniós pályázatot nyújtottunk be, és Szekszárd Megyei Jogú Város támogatásával energetikai felújítást végeztünk, jelentős energia-megtakarítást elérve.
- Az előző megtakarításokból, ill. egy újabb sikeres pályázatból már 100%-ban saját erőből felújítottuk az óvoda elhasznált, bűzös és egészségtelen csatornarendszerét 2011-ben.
- Az elmúlt év nyarán teraszokat, udvari játékokat, napfénytetőket cseréltünk önerőből.

Az előbbi sorok az intézményműködtetés tíz évét sűrítették össze, melynek jubileuma ez év nyarán lesz. A következő logikus lépés – amely egy oktatási intézmény, a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola / Valéria Dienes Grundschule fenntartásának átvétele lesz, melyen az önkormányzat jelenleg is dolgozik, – átvisz a jelenbe és a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat által elképzelt jövőbe.

Díjak

Für das szekszárder Deutschtum

Klézli János díj a Szekszárdi Németségért

adományozható azoknak a polgároknak, akik a város németségének megmaradásában, kultúrájának, nyelvének, hagyományainak ápolásában kiemelkedően hasznos munkát végeztek, tevékenységüknek köszönhetően öregbítették a város jó hírét, jó szolgálatot tettek a város népcsoportjai közötti harmóniának.

Díjazottak

Pädagoge des Jahres

Az év pedagógusa díj

adományozható a városban működő, nemzetiségi oktatást folytató intézmények azon pedagógusának, aki az oktató-nevelő munkában, az oktatási vagy nevelési intézményben folyó, az intézmény közösségéért végzett munkájában, többletfeladatok vállalásában kiemelkedően teljesít, aki a német és magyar nemzeti közösség értékeinek gyarapításán fáradozik.

A magyarországi németek himnusza

himnusz kotta / Notenblatt

Seid gegrüßt ihr deutschen Brüder, wachet auf, es ruft die Zeit!
Laßt uns rühmen, laßt uns preisen uns'res Volkes Einigkeit.
Wir sind eines Volkes Söhne, deutsche Sprache, deutsche Art,
Die die Väter hochgehalten, haben treu wir uns bewahrt.

Ob wir in der Batschka wohnen, in der Schwäbischen Türkei,
Buchenwald und Schildgebirge unsre treue Heimat sei.
Ob das Grenzgebiet im Westen, Ofner Bergland sei der Ort,
Wollen niemals wir vergessen, jenes schöne Dichterwort:

„Deiner Sprache, deiner Sitte, deinen Toten bleibe treu!
Steh in deines Volkes Mitte, was sein Schicksal immer sei!
Wie sie Not auch droh und zwinge, hier ist Kraft, sie zu bestehen,
Trittst du aus dem heiigen Ringe, wirst du ehrlos untergehn."

Das ist deutschen Mannes Glaube, das ist deutscher Frauen Ehr,
Das ist deustchen Kindes Zierde, das ist deutschen Volkes Wehr.
Deutscher Treue Lies erklinge rings im schönen Ungarnland!
Deutsches Volk, im Glück umschlinge ewig dich der Eintracht Band!

Melodie - Ludwig Hackl
Text von Dr. Ernst Imrich, 1918 - Str.3 Michael Albert (1836-1893)